Elvileg ez egy hülye kérdés. Azt hiszem ez az a kérdés, amire mindenki kapásból tud valami választ adni. Ők a romák, a füstösek, a tolvajok, Indiából jöttek, vagy a miért nem mennek vissza oda banda.
Én viszont egy meglehetősen provokatív állítással kezdeném ezt a bejegyzést (és ezt a blogot). Magyarországon egyáltalán nincsenek cigányok.
Nincsenek, legalábbis olyan értelemben, ahogy a közbeszédben használjuk ezt a fogalmat. Ugyanis a legtöbben a cigány kategóriába beleértik mind (a nagyjából) félmillió magyarországi cigányt. (Pontos adat nincs, és soha nem is lesz, de erről majd máskor) Ezzel a kifejezéssel azt tételezik fel, hogy a magyarországi roma lakosság egy azonos kulturális-, szociológiai-, gazdasági jellemzőkkel bíró homogén csoport.
Pedig erről szó sincs. Néhány alapvető tudnivaló (Figyelem! Individuális eltérések minden bizonnyal léteznek!):
Magyarországon jelenleg három fő csoportja él a cigányságnak. A legtöbben az ún. romungrók vannak, rájuk az a jellemző, hogy egyre kevésbé vannak kapcsolatban a szüleik, nagyszüleik kultúrájával, már egyik cigány nyelvet sem beszélik. Ők teszik ki a teljes cigány népesség legalább hetven - nyolcvan százalékát. A romungrók a többségüket főleg a Kádár-rendszernek köszönhetik, amelynek először sikerült a romák (szinte az) egész közösségére nyomást gyakorolnia, és beillesztenie a többségi társadalom munkájának világába. (Ez főleg bányászati és nehézipari munkahelyeket jelentett.)
A második csoport a lovári nyelvet beszélő cigányok. Lehet nevezni őket oláhcigányoknak is, de teljesen felesleges, mert több kisebb csoportra oszlanak. A saját csoport elnevezése általában valamilyen korábban jellemzően űzött mesterségből fakad. Közös jellemzőjók, hogy a lovarit beszélik (de egyre inkább a nyelvvesztés a jellemző rájuk is), amely az indoeurópai nyelvcsalád ind ágába tartozó romanes nyelv egyik dialektusa, de még Magyarországon belül is vannak eltérő dialektusok (és ezzel párhuzamosan egymásnak ellentmondó nyelvkönyvek - ja, és egyáltalán nem olyan könnyen megtanulható nyelv, mint azt híresztelik róla). Önmagukra a roma megnevezést használják.
A harmadik jelentősebb csoport a beás cigányok, akik főleg a Dél-Dunántúlon élnek. A beások a beás nyelvet beszélik, amely tulajdonképpen a román nyelv archaikus, nyelvújítás előtti változata. Ebből következik, hogy a beás (teknővájó) cigányok Romániából érkeztek hozzánk, főleg a 19. század végén. A beás cigányok sem egységesek, három kisebb csoport lehet megkülönböztetni. Önmagukra a cigány kifejezést használják.
De ez még mindig nem elég, mert a magyarországi cigányság szociális helyzet alapján is sokkal nagyobb heterogenitást mutat, mint azt sokan feltételezik róla.
Tehát, nem, a cigányok egyáltalán nem mind szegények. Persze, nagyon sokan vannak, akik a létmiminumon, vagy az alatt tengődnek, de vannak sokan, akik megfelelő anyagi színvonalat voltak képesek elérni. A cigányság kifejezés tehát nem egyenlő a szegénység kifejezéssel. Vannak gazdag cigányok (hogy mást ne mondjak Győzike), és a középosztályhoz is tartoznak cigányok, akik viszont szinte teljesen észrevehetetlenek, hiszen ugyanúgy élik mindennapjaikat, mint bárki más, azaz nincs bennük semmi különleges.
Ennek a ki a cigány kérdésnek van egy másik aspektusa is, amely alkotmányos jogokat érint (szabad identitásválasztás), de erről majd később.
Én viszont egy meglehetősen provokatív állítással kezdeném ezt a bejegyzést (és ezt a blogot). Magyarországon egyáltalán nincsenek cigányok.
Nincsenek, legalábbis olyan értelemben, ahogy a közbeszédben használjuk ezt a fogalmat. Ugyanis a legtöbben a cigány kategóriába beleértik mind (a nagyjából) félmillió magyarországi cigányt. (Pontos adat nincs, és soha nem is lesz, de erről majd máskor) Ezzel a kifejezéssel azt tételezik fel, hogy a magyarországi roma lakosság egy azonos kulturális-, szociológiai-, gazdasági jellemzőkkel bíró homogén csoport.
Pedig erről szó sincs. Néhány alapvető tudnivaló (Figyelem! Individuális eltérések minden bizonnyal léteznek!):
Magyarországon jelenleg három fő csoportja él a cigányságnak. A legtöbben az ún. romungrók vannak, rájuk az a jellemző, hogy egyre kevésbé vannak kapcsolatban a szüleik, nagyszüleik kultúrájával, már egyik cigány nyelvet sem beszélik. Ők teszik ki a teljes cigány népesség legalább hetven - nyolcvan százalékát. A romungrók a többségüket főleg a Kádár-rendszernek köszönhetik, amelynek először sikerült a romák (szinte az) egész közösségére nyomást gyakorolnia, és beillesztenie a többségi társadalom munkájának világába. (Ez főleg bányászati és nehézipari munkahelyeket jelentett.)
A második csoport a lovári nyelvet beszélő cigányok. Lehet nevezni őket oláhcigányoknak is, de teljesen felesleges, mert több kisebb csoportra oszlanak. A saját csoport elnevezése általában valamilyen korábban jellemzően űzött mesterségből fakad. Közös jellemzőjók, hogy a lovarit beszélik (de egyre inkább a nyelvvesztés a jellemző rájuk is), amely az indoeurópai nyelvcsalád ind ágába tartozó romanes nyelv egyik dialektusa, de még Magyarországon belül is vannak eltérő dialektusok (és ezzel párhuzamosan egymásnak ellentmondó nyelvkönyvek - ja, és egyáltalán nem olyan könnyen megtanulható nyelv, mint azt híresztelik róla). Önmagukra a roma megnevezést használják.
A harmadik jelentősebb csoport a beás cigányok, akik főleg a Dél-Dunántúlon élnek. A beások a beás nyelvet beszélik, amely tulajdonképpen a román nyelv archaikus, nyelvújítás előtti változata. Ebből következik, hogy a beás (teknővájó) cigányok Romániából érkeztek hozzánk, főleg a 19. század végén. A beás cigányok sem egységesek, három kisebb csoport lehet megkülönböztetni. Önmagukra a cigány kifejezést használják.
De ez még mindig nem elég, mert a magyarországi cigányság szociális helyzet alapján is sokkal nagyobb heterogenitást mutat, mint azt sokan feltételezik róla.
Tehát, nem, a cigányok egyáltalán nem mind szegények. Persze, nagyon sokan vannak, akik a létmiminumon, vagy az alatt tengődnek, de vannak sokan, akik megfelelő anyagi színvonalat voltak képesek elérni. A cigányság kifejezés tehát nem egyenlő a szegénység kifejezéssel. Vannak gazdag cigányok (hogy mást ne mondjak Győzike), és a középosztályhoz is tartoznak cigányok, akik viszont szinte teljesen észrevehetetlenek, hiszen ugyanúgy élik mindennapjaikat, mint bárki más, azaz nincs bennük semmi különleges.
Ennek a ki a cigány kérdésnek van egy másik aspektusa is, amely alkotmányos jogokat érint (szabad identitásválasztás), de erről majd később.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Darwi Odrade · http://drotvizsla.wordpress.com 2007.11.24. 15:31:27
Ezen logika alapján a magyar elnevezés sem helytálló, helyette palóc, hajdú, ilyesmit kellene mondani?
Vérszegény éjszakai dúvad · http://hangorienidiocc.blog.hu 2007.11.26. 23:08:07
Korábban egyébként bevett fogalom volt a palóc, tót, (Jó palócok, vagy Tót atyafiak) de ma már nem az.
Blumbi 2007.12.03. 16:14:13
Vérszegény éjszakai dúvad · http://hangorienidiocc.blog.hu 2007.12.07. 16:47:06
Akkor azt hiszem, hogy félreérthető voltam...
Nekem a 800k kicsit soknak tűnik.
'73 - '93 között a létszámuk növekedését, uszkve 150k-re teszi Kemény István.
A 800k nem egy cigányszervezettől származó becslés?
dixi 2008.02.03. 13:36:46
Nem biztos, hogy okos ez így.
Mondjuk én is kiemelném de láthatóvá tenném őket (konkrét ötletem a hogyanra nincs) mert fontosak olyan szempontból, hogy a probléma ("cigány kérdés") egyik fontos eleme.
Miközben ezt írom kimentem a kutyaugatásra és megint azt a három cigánygyereket látom "portyázni" aki három napja azzal szórakozik, hogy túlfűtött kamaszként agresszíven és szétfrusztráva randalírozik a házunk körül (igen kamaszok és nem egyszerüen csak cigányok), az egyiknél valami buzigányszterü eszköz van amivel ötlépésenkén harci sót mutat be, közben folyamatosan telefonál (szerintem csak kamuból) és csak olyat hallok hogy - "na mivan geci, megbasztad már anyádat?" és hasonlók, mindezt olyan hangerővel amitől megsüketülsz (miközben a legnagyobb teljesen értelmetlenül a tegnap kikészített karámfát (a lovaim villanypásztorához lett odakészítve) felkapja, sétál vele óbégatva öt métert majd az útra elhajítja.
A 14 éves lányom aki szatyorszámra ajándékozta a lenti cigánytelepen egy kislánynak a kinőtt (magától tette) de teljesen OK állapotu ruháit és cipőtt üveges szemmelk nézi az eseményeket.
Te ilyenkor kiengednéd a gyerekedet?
A problémám ezzel a posztoddal az, hogy baromi felületesen dekonstruálod és relativizálod a problémát (vagy csak rosszul fogalmazol de az ugyan olyan káros).
A cigányság bármilyen sokszinü is, egy disztinktív etnikum.
Ugyan olyan általános, összetételükben, túlélési stratégiájukban, attitűdökben, kulturális sajátosságukban egyberendezett csoport (etnikum), mint bármely más (pl. a magyar). Minusz azok amitől nemzetté lehetnének.
Ennek negligálása, relativizálása ugyan úgy gáncsolja egy esetleges (bármi legyen is az) megoldás, konszolidáció lehetőségét mint az a sok "de".
Sáfrány 2008.02.06. 01:02:09
Jogaikkal tisztában vannak, az ehhez kapcsolódó, minimálisan elvárható kötelességeiket sértetten elhárítják. A társadalom nyújtotta lehetőségekkel élni nem, csak visszaélni tudnak.
Nemzetté azért nem váltak soha mert akkor önmagukért felelősséget kellett volna vállalni, gyakorlatuk szerint élősködni más nemzeteken és népeken egyszerűbb.
Bárminemű kritika vagy viselt dolgaikon a többségi társadalom érdekében változtatásra való felhívás esetén reflexből rasszizmust kiáltanak.
Nemzetük nincs, faji alapon nacionalisták.
A cigányok Isten különös barmai, primitívségben és agresszivitásban egyetlen népcsoport sem közelíti meg őket egész Európában. Bárhol vetették meg lábukat, félelmet, undort és bűnözést hoztak az őket befogadó országokba.
Bőrszínük ugyan indifferens lehet, attitűdjük azonban országhatárokat átívelve jellemző rájuk, bárhol is gyalázzák jelenlétükkel az őket vendéglátó nemzetek társadalmát.
A világon "cigányprobléma" néven ismertté vált jelenséget (ti. integrációt elutasító civilizálatlan parazita létüket) a tapasztalatok szerint a személyes szabadságjogok szükségszerű csorbításával és a szociális juttatások átfogó reformjával és gyökeres átalakításával lehet elérni. A tolerancia nem tud győzni a deviancia ellen, a pozitív diszkrimináció pedig negatív diszkriminációt okoz a kívülállók körében.
Olyan átfogó törvénymódosításokra - és a betartatásukra átcsoportosított erőforrásokra - van szükség amik az első időkben az egész társadalmat hátrányosan és kellemetlenül érinthetik majd.
Ugyanakkor biztosítani kell az ország lakosságának azon, nagyobbik részét amelyik nap mint nap erőfeszítéseket tesz a saját és ezzel országa prosperálásáért hogy a szándékosan semmittevők nem herdálhatják tovább a vagyont.
A cigányok viselkedési mintáik alapján jól megkülönböztethetőek - ezt a viselkedési mintát a többségi társadalom érdekében akár kényszerítő eszközökkel, szervezett átnevelő- és kondicionálóprogramokkal ki kell irtani, a cigányság valódi kultúrájának túlélése érdekében.
Bár sokak számára nem tűnik nyilvánvalónak, de tessék végre észrevenni, évek óta folyik a III. Világháború. Ugyan nincsenek tömegsírok meg lebombázott városok (legalábbis nem a mi kis otthonos földrészeinken), de ami megy az gyakorlatilag gazdasági világháború.
Kína felé durván el van adósodva az Egyesült Államok, Európa szintén földig lett rombolva a kínai olcsótextil-bombákkal. A saját veszteseinkkel győztek le minket, azzal a hatalmas elszegényedett réteggel akinek a zsírján hájasodtak meg a kevesek.
Visszanyalt a fagyi. Az EU gyakorlatilag egy nagy humbug, egy látványos elterelő hadművelet, semmi több. Igaziból csupán pánikreakció a kínai gazdaság elsöprő erejű csapására. Olyan mértékű függőségi viszonyt alakítottak ki az érdekeiket bénán képviselő (vagy azt egyszerűen elkorrumpáló) országokkal ami gyakorlatilag elviselhetetlen. Ennek köszönhető hogy Magyarországon például, ami a középkor óta méltán híres volt kiváló minőségű marhájáról, ma tilos vágómarhát tenyészteni és tartani.
A barom magyar pedig, ahelyett hogy kaszát-kapát ragadna mikor ráeszmél hogy argentin marhahúst kénytelen vásárolni ha normális minőséget szeretne, inkább behúzza fülét-farkát és békésen kérődzik továbbra is a minőségi marhahús-árban mért kivénhedt és levágott tejelőtehenek húsán.
Ez csak egy példa, egyetlen egy. Nincs olyan területe az országnak amit ne erőszakolt volna meg, ne gyalázott volna meddőre az EU+USA vs. Kína gazdasági háború. A nyugat-európai gazdagok miatt szívunk. A mi marháinkon akarják fenntartani a megszokott életformájukat. Ennyit kaptunk az EU-tól, meg ígéreteket.
A cigányoknak voltaképpen pánikszerű sebességgel kellene integrálódni, mert ahogy a társadalmi rétegek közötti vagyoni különbség megnő - különösen ilyen riasztó gazdasági helyzetben ami előtt állunk - a politikusok után a kisebbségek az első csoport akikre rázúdul a népharag.
A magyar kormánynak és az országunkra ácsingózó, azt gazdaságilag külön is régóta támadó külföldi erőnek (ami nyíltan megvallotta hogy kilóra megvesznek minket) a lehető legjobb lenne egy polgárháború Magyarországon.
Ajvékolnának külföld felé, de igaziból boldogan mosolyognának a kampós orruk alatt, hogy lám-lám, mégiscsak elérkezett a jóélet, a magyarok vs. cigányok meccs elkezdődött. Hátradőlve, vigyorogva élvezik majd az előadást, a patakvért.
Aztán mikor mindkét fél megritkult (eközben az eladott "magyar" rendőrség avagy izraeli magáncég) kiélheti a vérszomját, boldogan lődözheti bármelyik oldalt. Végül jöhetnek a telepesek, és kirakhatják a héber nyelvű várostáblákat.
Ezt akarjuk magyarok? Ezt akarjátok cigányok?
Nem hiszem hogy meg kellene várni azt amíg mindez bekövetkezik.
Ez már az utolsó óra, a vihar előtti csend.
Nagyon sok keserűség él már a szívekben, de hiszem hogy van még remény, és a legvonalasabb jobbos is elismerően bólint ha azt tapasztalja hogy a cigányok igenis akarnak változni, beilleszkedni, dolgozni, bizonyítani.
oláh katalin 2008.10.24. 21:24:45
csepűpalkó 2015.01.09. 10:48:59