"Eh, mi a név? Mit rózsának hívunk,
Bárhogy nevezzük, éppoly illatos."
W. Shakespeare: Rómeó és Júlia
        II. felvonás, 2. szín

Valamikor 1989. I. felében a rendőrség akkori vezetői találkoztak újonnan alakult cigány szervezetek vezetőivel, és majdhogynem ünnepélyes keretek között ígérték meg, hogy törlik a rendőrségi szótárból a cigánybűnözés fogalmát. A hivatalos szótárból tényleg eltűnt a fogalom, a nem hivatalosból nem tudom, de gyaníthatóan nem, viszont most, ha nem is a rendőrségi szókincsben, hanem a mindennapi élet fogalmai között újraéledt a használata.

Ami nem feltétlenül baj, hiszen az a jelenség, amelyet a fogalom leír, kétségkívül létezik. Éppen ezért talán mindegy is, hogy minek nevezzük, ahogy Shakespeare is megmondta már évszázadokkal ezelőtt, valaminek a tulajdonságai, jellegzetességei abszolút nem függenek az adott dolog megnevezésétől. (Egyetlen egy dolgot lehet felhozni a 'cigánybűnözés' fogalom ellen, mégpedig azt, hogy a 'cigány' kifejezés erős homogenizáló erővel rendelkezik, ergo sokak fejében minden cigányt bűnözőként jelenít meg).

Innentől kezdve pedig teljesen felesleges a svábbűnözés, de akár a magyarbűnözés fogalmakat párhuzamba állítani, esetleg ezekkel a cigánybűnözés fogalmát felcserélve irónikus szövegeket előállítani, felesleges a megélhetési bűnözés fogalmát amolyan aduászként bedobni, a jelenség létezik, tehát a "rózsa nevéről" nem érdemes vitát nyitni.

Magáról a "rózsáról" viszont annál inkább.

Mert baromi könnyű ám mindent színesfémtolvajok, fatolvajok, stb. nyakába varrni, ez a mese (mint minden mese) többszereplős ám.

De ideje feltenni néhány kérdést:

Cigánybűnöző-e az a színesfémkereskedő, aki átveszi a lopott huzalokat, ledöntött szobrokat, noha tudja jól - mert tudnia kell -, hogy azok honnan származnak, hogy az eladó ezekhez semmiképpen sem juthatott legális tevékenység során?

Cigánybűnözők-e a politikusok, akik annak ellenére nem változtatnak a színesfém kereskedelem szabályain, hogy már évek óta jelentős problémát okoznak a huzallopások?
Cigánybűnözők-e a mindenkori kormány tagjai, az államgépezetben dolgozók, akik a roma felzárkóztatásra szánt pályázati pénzek felhasználását mindenféle ellenőrzés nélkül hagyják?
Cigánybűnözők-e azoknak az alapítványoknak a vezetői, amelyek leginkább arra rendezkedtek be, hogy a lehívott állami pénzek bizonyos részét leginkább olyan célokra "költsék", amelyek még véletlenül sem szerepelnek az alapító okiratban?

Egyszóval, mint minden dolognak ennek a problémának is két oldala van. Mert bizony van egy olyan populáció is ebben az országban, amely arra rendezkedett be, hogy saját hasznára használja ki a cigánybűnözést. És őket baromira nem érdeklik, sem a tisztességesen megélni próbáló cigányok, sem senki, akit megkárosítanak.